Elengedhetetlen, hogy beszéljünk az autózás meghatározó személyiségéről Barényi Béláról. A Mercedes-Benzről kialakult képet, miszerint a csillagos autók a világ legbiztonságosabbjai közé tartozzanak, Ő a biztonsági szemléletmód úttörője alapozta meg. Mikor 1939-ben jelentkezett a Mercedes-Benznél mérnöknek azt mondta a meghallgatáson:

“Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak! ” – egyből felvették.

 1930-as évektől a legkiemelkedőbb autófejlesztő mérnök a magyar származású Barényi Béla volt, aki 1907-ben született Bécs mellett.

Miután elvégezte Bécsben a műszaki egyetemet, ’20-as években elkezdett dolgozni az autóiparban. A Műszaki Egyetem után az Austro-Daimlernél majd az Adlernél dolgozott. 1939-ben került a Mercedes-benzhez, ahol megalapította, majd 1972-ig irányította a gyár biztonságtechnikai részlegét.

Sokan nem tudják – sajnos-, hogy a Bogárhátút nem Ferdinánd Porsche, hanem a magyar-osztrák születésű mérnök tervezte meg, méghozzá öt évvel a német előtt.

Mindezek ellenére mégis Porsche nevét ismerte meg a világ. Barényi azonban nem hagyta annyiban a dolgot! Sok éves pereskedés után a bíróság végül is elismerte igazát. Bebizonyította, hogy ő találta ki az egyszerű, tömegekben gyártható autó elvét – 2 ajtós kocsiszekrény, hátsó motor, váltó és meghajtás.

Azt sem sokan tudják, hogy Ő rajzolta meg az első Porsche sportautók vonalait is. A kocsikat már abban az időben biztonsági pedálokkal tervezte meg. Azokat két tengelyen helyezte el, hogy ütközéskor kevésbé hatoljanak be az utastérbe. A Volkswagen  megkaparintotta ezeket a terveket is, de Ő költségkímélésként csak egy tengelyt alkalmazott. Ennek meg is lett az eredménye. Lehet, hogy a VW sokat spórolt ezzel, de balesetkor súlyos sérüléseket okozott a benyúló pedálrendszer.
Még 1925-ben fejlesztette ki a teleszkópszerűen összenyomódó biztonsági kormányoszlopot, amelynek köszönhetően ütközés esetén a vezetőt az nem nyársalja fel.

Legfontosabb találmányát 1951-ben szabadalmaztatta, ami a gyűrődési zóna volt és napjainkig meghatározta az autófejlesztésben a karosszériatervezési irányelvet.

A energiaelnyelő karosszériás biztonsági autót gyűrődési zónával “látta el”, és egy modellen mutatta be, melynek a Terra Cruiser nevet adta.

Az úttörő találmányának, a biztonsági utascellának ki tudja mennyi ember köszönheti életét, lényege az volt, hogy a kocsi “magja” keményebb anyagból készült és így kevésbé sérült meg, míg elején és hátulján un. gyűrődő zónát hoztak létre.

Az első ilyen energiaelnyelő rendszerrel készült, biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a  180-as Ponton Mercedes volt, amelyet 1959-ben mutattak be.
Az utána készülő Mercedes-Benz típusok már mind e szellemben lettek kifejlesztve.

Barényi volt az, aki a Mercedes gyárt arra ösztökélte, hogy az autógyártás középpontjába a biztonságot helyezze. Barényi vezetésével kezdték el a törésteszteket, még a ’40-es években.

Barényi nevéhez fűződik még számos, közel 2500 találmány, szabadalom, amelyeknek jelentős része egyik mai autóból sem hiányozhat (A rekorder Edisonnak 1350 szabadalmaztatott “feltalálása” volt).

Ilyen a már említett gyűrődő zóna, a gépkocsik futóművében található szillentblokkok. Ő találta ki a párnázott, puha műszerfalat is, ami balesetkor jelentősen tompította az ütést. Ennek kiegészítése volt a gömbölyített belső kialakítás, a vágott sebek elkerülése érdekében, a különböző kapcsolók, műszerek, amelyek elasztikus anyagból készültek, illetve azoknak süllyesztett elhelyezése.
Ugyancsak a belső kialakítás biztonságosságát hivatott növelni a már kis erő hatásra is letörő visszapillantó tükör , ez a megoldás az utasok fejének okozott kevesebb sérülést és a megerősített ülések, amelyek balesetkor nem szakadnak ki a helyükről. Hogy az emberek ütközéskor ne essenek ki az autóból, megerősítette a zárat (biztonsági zárszerkezet) .

A manapság (végre) előkelő prioritást élvező gyalogosbiztonságra is gondolt. Barényi Béla 1955-ben szabadalmaztatta a gyalogosok sérüléseit csökkentő biztonságos auto tervét. A ’70-es években jelentek meg a Mercedes autóin az elhajló emblémák és a süllyesztett ablaktörlő lapátok is.

Barényi Béla 1972-ben nyugdíjba ment, de élete végéig tanácsot kértek tőle a Mercedes fejlesztőmérnökei.

1987-ben szobrot emelnek a “Deutschen Museum”, azaz a német nemzeti múzeumban: “Barényi Béla, Autopionier”.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs még egy ember a világon, aki ennyit tett az autók aktív és passzív biztonsága érdekében, illetve egyáltalán az autókért. Ennek bizonyítéka, hogy még élőként (egyetlenként) 1994-ben bekerült a Detroitban található Autóipar Hallhatatlanjainak Csarnokába. Még szintén életében (egyáltalán nem gyakori jelenség), -1987 – utcát neveztek el róla Németországban Sindelfingenben és Olaszországban Terracina-ban.

Élete utolsó riportjában egy kérdésre, miszerint hogyan tudott ennyi mindent kitalálni, válasza valahogy így hangzott:

“EGÉSZ ÉLETEMBEN CSAK RACIONÁLISAN PRÓBÁLTAM GONDOLKODNI”

Barényi Béla az autókonstruktőr zseni 1997-ben, 90 évesen távozott az élők sorából. Az általa kitalált megoldásokkal együtt azonban emléke máig itt él közöttünk.