Sokan úgy gondolják, hogy csak kétféle váltószerkezettel felszerelt személygépjármű létezik: manuális és automata. Ez nem teljesen fedi a valóságot, hiszen többféle technológiát foglal magába az automata fogalom. Az alábbiakban rövid ismertetést nyújtunk olvasóinknak a különböző automata váltó-technológiákról.
HIDROMECHANIKUS AUTOMATA VÁLTÓ
A hidromechanikus, vagy másnéven bolygóműves automata váltó az egyik legelterjedtebb technológia a piacon, hiszen több mint 80 éve használjuk már. Ennek a váltónak a két legfontosabb része: a hidrodinamikus nyomatékváltó és a (mechanikus) bolygóműves sebességváltó. A hidrodinamikus tengelykapcsolóban két lamellákkal ellátott kereket találunk. Az egyik a szivattyú-, a másik pedig a turbinakerék. Induláskor a lendkerék meghajtja a szivattyúkereket, az olaj áramlása pedig mozgásba hozza a turbinakereket. A gyártók egy vezetőkereket is alkalmaznak a szivattyú- és a turbinakerék között, amely szabályozza az olajáramlás erősségét. A mozgásba lendült turbinakerék továbbítja a nyomatékot a sebességváltó mechanikus részéhez.
Ez a videó jól illusztrálja a hidrodinamikus nyomatékváltó működését:
FOKOZATMENTES AUTOMATA VÁLTÓ
A fokozatmentes, másnéven CVT váltók (Continuously Variable Transmission) is több évtizedes múltra tekintenek vissza. Elsőként a DAF alkalmazta őket 1958-ban a 600-as kisautó modelljében. A CVT váltók kis helyigényűek és költséghatékonyak. Legfontosabb részük az a két kúptárcsa, amelyeket egy szíj, avagy a modern váltók esetében egy lánc köt össze. A kúptárcsák távolsága két végpontjuk között fokozatmentesen változtatható, így a rajtuk feszülő szíj vagy lánc áttétele is fokozatmentesen állítható.
Annak ellenére, hogy CVT egy nagyon megbízható váltó-típus, még mindig idegen a legtöbb sofőr számára. Mindez leginkább annak tudható be, hogy a CVT váltós autó gyorsításkor nem vált fel (hiszen nincs hova), ezzel szemben a gyorsítás mértékéhez ideális fordulatszámon tartja a motort. Erőteljes gyorsításkor emiatt előfordul, hogy a fordulat hirtelen az egekbe szökik, egyenletes gyorsítással azonban könnyen kiküszöbölhető ez az apró kellemetlenség. Ezért cserébe városon belül el lehet járkálni vele ezres fordulaton, autópályán pedig még 140km/h-nál is 2500 alatt marad a fordulatszámmérő.
Ez a videó jól illusztrálja a CVT váltó működését:
DUPLAKUPLUNGOS VÁLTÓK
Ugyan kettős tengelykapcsolóval ellátott sebességváltót a Citroen Traction Avant modelljében is alkalmaztak már 1939-ben, azonban a modern duplakuplungos sebességváltót a BorgWarner-nek és a Volkswagennek köszönhetjük. Az első ilyen váltóval 2003-ban találkozhattunk a 4-es Golf R32-es kivitelében. A Volkswagen DSG-nek (Direct-Shift Gearbox / Direktschaltgetriebe) keresztelte ezt a szerkezetet, ami olyannyira elterjedt a piacon, hogy napjainkban már számos gyártó kis és nagy modelljeiben is megtalálható egyaránt.
A DSG felépítése nagyban eltér a hagyományos automata váltók felépítésétől, lényegében mintha két manuális váltót egymáshoz csatoltak volna. Két bemenőtengellyel rendelkezik, amelyekhez egy-egy belső kuplung csatlakozik. Az egyik kuplung a hátramenet mellett a páratlan, a másik pedig a páros fokozatokért felel. Ez nagyon gyors váltást tesz lehetővé oly módon, hogy az egyik váltófél aktivitásakor a vezérlőelektronika bekészíti a következő (vagy előző) fokozatot az éppen inaktív váltófélben. A megfelelő időpontban a DSG váltó néhány tizedmásodperc alatt végrehajtja a váltást a fokozatok között. Az adott jármű ezáltal egyenletesen gyorsul, érezhető megszakítások nélkül.
A DSG váltók két típusát különítjük el egymástól: a szárazkuplungos, illetve a nedveskuplungos kiviteleket. A száraz kivitelt általában gyengébb teljesítményű motorokhoz társítják. Az erősebb motorok váltó-szerkezetében kifejezetten jó, ha jelen van a váltó-olaj, mivel ez hatékonyan hűti a kuplungtárcsákat még nagy terhelés esetén is.
Ez a videó jól illusztrálja a DCT váltó működését:
ROBOTIZÁLT VÁLTÓK
A robotizált váltók olyan módon ötvözik a manuális és az automata szerkezeteket, hogy egy elektromos kapcsolószerkezettel tehermentesítik a sofőrt. A váltó többi része megegyezik egy hagyományos manuális szerkezettel. A tengelykapcsolót és a kapcsolóvillákat elektromos vagy hidraulikus akurátorok működtetik.
Ezek a váltók olcsóbbak a fentebb említett szerkezeteknél, azonban jellemző rájuk, hogy lassan váltanak. Nem véletlen, hogy kezdenek eltűnni a piacról, míg helyüket hidromechanikus társaik veszik át a legtöbb esetben.
Ez a videó jól illusztrálja a robotizált váltó működését:
Az Inter Cars kínálatán belül széles körben elérhetőek a hidraulika szűrők és olajak autója váltójához. Kiemelten ajánljuk magas minőségű Febi hidraulika-szűrő készleteink és váltó-olajaink.
