Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a személyautók fékbetéteiből származó mikrorészecskék akár komolyabb egészségügyi kockázatot is jelenthetnek, mint a dízelmotorok kipufogógázai. A vizsgálatok során négyféle fékbetét-összetételt elemeztek – alacsony fémtartalmú, félfémes, azbesztmentes szerves és hibrid kerámia – és az eredmények meglepő fordulatot hoztak. Az azbesztmentes szerves típus bizonyult a legkárosabbnak: a róla leváló részecskék erősebb gyulladásos reakciót váltottak ki az emberi tüdő sejtjeiben, mint a dízel kipufogó mikrorészecskéi. A második legtoxikusabbnak a kerámia fékbetétek pora bizonyult.
A kutatás vezetője, James Parkin doktor kiemelte, hogy még az elektromos autók sem mentesek a problémától, hiszen fékezés közben, a gumik és az útburkolat kopása révén ők is jelentős mennyiségű szennyező anyagot juttatnak a levegőbe. A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy túl korai lenne egyértelmű kijelentést tenni: a fékpor minden esetben veszélyesebb, mint a kipufogógáz. Ian Mudway doktor, a Londoni Imperial College kutatója szerint az összehasonlítást számos tényező befolyásolja, többek között a fékbetét összetétele, a jármű típusa, a részecskék jellege és a vizsgálat körülményei.
A kísérletek fékpadon, szabványos fékezési ciklusokkal zajlottak, így bár az eredmények reprezentatívnak tekinthetők, a kutatók további vizsgálatokat tartanak szükségesnek valós közúti körülmények között. A tanulmány jelentősége abban áll, hogy rávilágít: a közlekedésből származó levegőszennyezés ma már nem csupán a kipufogóból ered. Európában és az Egyesült Királyságban a nem kipufogóból származó részecskék – mint a fék- és gumikopás, illetve az útpor – mára a legnagyobb forrását jelentik a légszennyezésnek.
A fékporra jelenleg alig léteznek szabályozások, ami komoly kihívást jelent a döntéshozók számára. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a kizárólag kipufogó-kibocsátásra összpontosító környezetvédelmi politika nem elegendő a járművek teljes környezeti hatásának mérsékléséhez.
