Az diesel motorok fejlődése a MAN gyár és Rudolf Diesel közös fejlesztőmunkájának eredménye. 1897-ben Münchenben mutatták be a világ első működőképes diesel motorját. A 20 lóerős dieselmotor 26 százalékos hatásfokával dupláját nyújtotta mint az akkori legjobb gőzüzemű vetélytársak.
A bemutatón bemutatott diesel motor azonban már hosszú távú közös fejlesztés eredménye volt.
Ludwig Sander gépgyára 1840. novemberében nyitott meg, ekkor indult a MAN teherautók történelme. 1892-ben az akkor 34 éves Rudolf Diesel új elven működő belsőégésű motor elvét szabadalmaztatta Berlinben a „Belsőégésű erőgépek kivitele és munkafolyamata” címmel. A diesel motor szabadalmát Németországban és több más európai országban is bejegyezték.
1893-ban kötötte meg Rudolf Diesel az augsburgi gépgyárral azt a szerződést, amelynek alapján a gyár fél éven belül, Diesel tervei alapján egy négy lóerős kísérleti motort készített el. Ezzel Diesel elmélete a gyakorlatban is igazolást nyert.
Két évvel később 1895-ben már 16,6 százalékos hatásfokot mértek, ezzel azonban Diesel még nem volt elégedett. Két év múlva készült el a korábban már említett 20 lóerős, 26% hatásfokú motor.
Motoros stráfkocsi: az első M.A.N-Saurer teherautók plakátja
Majd 1915.-ben új vállalatot jegyeztek be ’Lastwagenwerke M.A.N-Saurer’ néven. Hamarosan ki is gördült az első MAN-Saurer 2,5 és 3 tonnás lánchajtású teherautó Lindau városának gyárkapuján, valamint négy, illetve öt tonna teherbírású teherkocsik kardánhajtással.
Három évvel később megalakult az MAN Tehergépkocsi-gyár Kft. 1923-ban az MAN Tehergépkocsi-gyár Kft. már bemutatta első szériagyártásra kész, a világon elsőként közvetlen befecskendezésű 40 lóerős dízelmotorját, egy évre rá pedig az első sorozatgyártásra kész, e motorral hajtott tehergépkocsiját. Szintén újdonság volt a hátsó híd kialakítása, ahol első ízben választották el a tengely meghajtó és teherviselő funkcióját. Később ezt a konstrukciót sokáig emlegették a szakzsargonban “MAN-tengely” néven. Egy évvel később a sorozatban gyártott 3-8 tonna teherbírású teherautó-család mellett, egy háromtengelyes, 10 tonnás, 150 lóerős benzinmotorral hajtott “óriás” is bemutatkozott.
1930-ban megkezdődött a távolsági autóbuszok (O-Busse) fejlesztése is. A tehergépkocsik kínálatában megjelent a mérföldkőnek számító hat tonna teherbírású autó, amely egy új program alapmodelljéül szolgált. Hathengeres, 100 lóerős dízelmotorja közvetlen befecskendezéssel rendelkezett, a ZF sebességváltó és a De Dion rendszerű agyáttételes hátsóhíd lehetővé tette a kéttengelyes járművek teljes megengedett össztömegének elérését. A könnyen vezethető, hosszú élettartamú, pótkocsiüzemre is kiválóan alkalmas járművek számtalan változatban (platós, dobozos, billencs, seprőgép) és speciális – például sivatagi – kivitelben készültek.
1932-re elkészült a világ legerősebb dízel tehergépkocsija, 150 lóerős motorral. Ekkora már egyre gyakoribbá vált az MAN tehergépkocsik körében a 100 ezer kilométeres futásteljesítmény. 1939-ben ML 4500 jelzéssel összkerék-hajtású terepjáró tehergépkocsik gyártását kezdték meg. 1944-ben hatósági rendeletre leállították a tehergépkocsik gyártását, a háború végét pedig szinte teljesen lerombolt állapotban érte meg a gyár. Az év végén mindössze 22 alkalmazottal indult újra a termelés, eleinte csupán alkatrészekből összeépített néhány darabbal. 1949-re már mintegy 850-re, 1950-re pedig több mint 1100 darabra nőtt a kapacitás. Ekkor tárták a nagyközönség elé az első német gyártmányú turbófeltöltős motort. A 8,7 literes 130 lóerős blokk teljesítményét a feltöltés segítségével 175 lóerőre sikerült növelni.
Az erőteljes műszaki fejlesztés eredményeképpen 1957-től kapható a 745 L jelű, buldogfülkés modell 38,5 tonna szerelvény-össztömeggel. A következő évtől teljes légrugós kivitelben is rendelhetők teherautók és megjelent az első autóbusz padló alatti motorelrendezéssel és független futómű-felfüggesztésekkel. 960-ban bevezetett változtatás szerint a típuskód első száma egészen napjainkig az össztömeget, a második a motorteljesítményt jelöli. Előbbit tonnában, utóbbit lóerőben. 1965 jubileumi év az MAN számára: 125 éves a gépészeti konstruktőri tevékenység, 50 éves a tehergépkocsi-gyártás és 10 éves a müncheni gyár, továbbá elkészült a háború utáni 100 ezredik teherautó is. 1969-ben az MAN megvásárolta a nagy múltú, műszaki fejlesztéseiről közismert Büssing teherautógyár részvényeinek felét, majd 1971-ben a többségi tulajdont is megszerezte. Ekkor jelent meg először az oroszlán az MAN jelvényében. 1978 ismét remek évnek bizonyult. Miközben az éves termelés átlépte a 20 ezer darabos határt, a nemzetközi szaksajtó a gyártó történetében először az MAN egyik típusának, a 19.280-as jelzésű járműnek ítélte Az Év Kamionja díjat, amely 1980-ban ismét az oroszlános márkához került a 19.321 jelű teherautó révén.
Büssing-oroszlán
1971-ben MAN átvette a Büssing Automobilwerke céget és annak gyártóüzemét, ennek a főziónak kapcsán adoptálta a Büssing különleges fekvő, padló, illetve alváz alatti beépítésre alkalmas dízelmotorját, valamint a Büssing logójaként széles körben ismert „Brunswick oroszlánját”, amely azóta ott díszeleg az MAN valamennyi haszonjárművének hűtőmaszkján.
1983-tól saját tervezésű fülkékkel az MAN ismét megjelent a 12-17 tonnás össztömeg-kategóriában, 1986-ban pedig bemutatták az új haszongépjármű generációt, az F90-et. Egy évre rá a müncheniek harmadszor is elnyerték Az Év Kamionja nemzetközi díját. A 19.462 FLS típus 460 lóerős tízhengeres motorjával a távolsági forgalom legerősebb járművének számított abban az időszakban. 1989-ben megszületett a megállapodás a nagy múltú osztrák Steyr autógyár haszonjármű részlegének megvásárlásáról.
1992-ben bemutatták a Lion’s Star elnevezésű távolsági autóbuszcsaládot, amely két év múlva a nemzetközi szaksajtó Az Év Autóbusza díját is elnyerte. 1993-ban, Salzgitterben az új könnyűkategóriás L2000 típuscsaládot, a következő évben az IAA standján pedig az új nehézkategóriás F2000 típusait tárták nyilvánosság elé. 1995-ben már negyedszer nyerte el MAN tehergépkocsi – F2000 – Az Év Kamionja díjat és bemutatkozott az új M2000 generáció is. Az 1998-ban bevezetett 600 lóerős F2000-es sorozatú járművel az MAN állítja elő a legerősebb szériában gyártott tehergépjárművet Európában. Két év múlva az MAN újabb márkákat tudhat magáénak: a lengyel Start és az angol ERF-et. Az angol gyár MAN alkatrészeket felhasználva új sorozatot vezet be, az ECX-et, amelyet a 2001-ben felavatott új middlewich-i gyárban gyártanak. A nagy hagyományokkal rendelkező lengyel márka az MAN L és M sorozatát gyártja tovább.
2000. év során bemutatkozott a legújabb nehézkategóriájú járműcsalád, a TG-A első képviselője is, amely 2001-ben Az Év Kamionja díjban részesült. Az év folyamán az MAN százszázalékos tulajdonrészt szerzett a Neoplan autóbuszgyártó vállalatban. Így piacrészesedését tekintve nemcsak a tehergépjármű, hanem az autóbusz-gyártásban is az MAN a harmadik legnagyobb európai gyártó. Az évezred elején bemutatkozó TGA sikersorozatát folytatva az MAN megújította a korábbi L2000-es szériát, melyet új néven vezetett be a köztudatba. Az új típuscsalád megnevezése TGL lett. Ez a járműtípust 7,5 és 12 tonnás kivitelben vált rendelhetővé. A járműtípus 2005-ben elnyerte az év járműve díjat is. 2007 év végén megjelent a ráncfelvarrott TGA modell, mely új néven TGX lett.
A teljesen új külső, áttervezett belső, továbbra is a megbízható CR motorválasztékot kapta. A nehézvontatók és munkagépek esetén ez e típusjelölés TGS-re változott, jelezve a spezial használati módot.
Forrás: MAN