Használt gépjárművet jellemzően magánforgalomban, vagy gépjármű-kereskedésben vásárolunk, de mindkét esetben szükségünk lesz egy kötelező gépjármű biztosításra, GFB-re avagy KGFB-re. Nem közismert, de az év közbeni, vásárlás miatti biztosításkötések száma bőven meghaladja az év végi biztosítóváltás miatti kötések számát, így ez sokkal több embert érint.
A kereskedésben vásárolt gépjármű felelősségbiztosításának megkötésekor hasonló helyzetben vagyunk, mint az új gépjármű vásárlása esetén (a kereskedésben nem biztos, hogy a legmegfelelőbb GFB ajánlatot kapjuk), a helyzet csak annyival egyszerűbb, hogy előre ismerhetjük a megvásárolandó gépjármű rendszámát. Így lehetőségünk van arra, hogy az autóért, motorkerékpárért már a rendszerünkben megkötött szerződéssel, és a kinyomtatott biztosítási ajánlati dokumentációval menjünk.
A magánforgalomban történő vásárlásnál a legtöbbször elkövetett hiba, hogy valaki megveszi az autót, vagy motort, majd hazaindul vele úgy, hogy a kötelező biztosítás megkötését későbbre hagyja. A kevésbé kínos eset ilyenkor az, ha rendőri ellenőrzéssel találkozunk, de sokkal kellemetlenebb, ha véletlenül pont ekkor okozunk egy kárt. (Ez nem is olyan ritka eset, hiszen egy új, még meg nem szokott autóban ülve sokkal könnyebb hibázni.) Mivel az adásvétel ekkor jogilag már megtörtént, ilyenkor a régi tulajdonos kötelezője már nem érvényes (és nyilván nem is menne bele, hogy az ő kötelezője terhére rendezze a biztosító a kárt, rontva ezzel a saját bónuszát).
Épp ezért használt gépjármű vásárlása előtt is feltétlenül gondoskodjunk a kötelező gépjármű biztosítás megkötéséről!
FONTOS TUDNIVALÓK A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ BIZTOSÍTÁSRÓL
Milyen teendőink, kötelezettségeink vannak a gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban? Először is bármikor tudnunk kell igazolni, hogy rendelkezünk érvényes KGFB szerződéssel. Ehhez a forgalmi engedélyünk mellett kell tartanunk a kötvényt vagy a biztosító által kiadott igazolólapot, forgalmi engedéllyel nem rendelkező jármű (pl. segédmotoros kerékpár) esetében pedig a szerződéskötéskor kapott, majd a járműre felragasztott matrica szolgál erre a célra. Közúti ellenőrzéskor a rendőr a GFB szerződés megkötését jogosult ellenőrizni, a díjfizetést már nem, de ennek ellenére – a felesleges viták elkerülése céljából – érdemes lehet befizetési bizonylatunkat, vagy annak másolatát szintén magunknál tartani.
Szintén elengedhetetlen a kötelező biztosításunk bizonylatainak bemutatása az időszakos műszaki vizsgán, valamint természetesen abban az esetben, ha netán baleset részesei lennénk. Ez utóbbi esetben – ha nem mi vagyunk a hibásak, akkor is – szükségünk lesz baleseti kárbejelentőre is, amely már nem csak papír alapon, hanem elektronikus formában is elérhető a gépjármű-tulajdonosok számára.
Ha elhagyjuk az országot, feltétlenül szerezzük be a zöldkártyát is (ez nem azonos a környezetvédelmi vizsgálatot igazoló lappal), biztosítónk ezt is ingyen bocsájtja rendelkezésünkre. Noha nemzetközi egyezmények szabályozzák, hogy mely országok fogadják el egymás kötelező szerződéseit és így elméletileg a legtöbb esetben erre a dokumentumra nem lenne szükség, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy bizonyos országokban a rendőrök kérik a zöldkártya bemutatását – és hát kinek van kedve egy idegen ország rendőrével az ő nyelvén jogi vitát folytatni?
Végezetül a legfontosabb tanács: baleset után, ha személyi sérülés is történt (ez esetben kötelező), ha külföldi gépjármű is részese a balesetnek, vagy ha a baleset résztvevőinek nem sikerül teljesen egyértelműen megállapodniuk a felelősség kérdésében, mindig hívjunk rendőrt, így sok további kényelmetlenségtől szabadíthatjuk meg magunkat!
FEDEZETLENSÉGI DÍJ: KIT ÉRINT ÉS MIKOR KELL FIZETNI?
Közúti forgalomban közlekedni kötelező biztosítás nélkül szabálysértésnek minősül, így egy igazoltatásnál helyszíni bírságra számíthatunk. Azonban nem ez az egyetlen költség, ami terhel minket, ha nincs kötelezőnk: baleset bekövetkeztekor a vétlen sofőr kárait is nekünk kell megtéríteni, valamint a biztosítatlan időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnünk. Mekkora összegről van szó, és kinek kell megfizetni? Mutatjuk, mit érdemes tudni a fedezetlenségi díjról!
NEM HASZNÁLOM AZ AUTÓMAT, KELL KÖTELEZŐT FIZETNEM?
Az, hogy hosszabb ideig nem használjuk az autónkat, önmagában nem mentesít biztosítási kötelezettségünk alól. Ilyen esetben semmiképpen ne döntsünk úgy, hogy nem fizetjük be a biztosítási díjat, hiszen ez a biztosítás díjnemfizetés miatti megszűnéséhez fog vezetni. A megoldás a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása: a biztosító legfeljebb 1 évig felfüggeszti biztosításunkat, az 1 év letelte után pedig érdekmúlással szűnik meg szerződésünk. Ilyen módon nem kell aggódnunk a díjnemfizetéssel megszűnt KGFB anyagi következményei miatt.
MILYEN ESETBEN KELL FEDEZETLENSÉGI DÍJAT FIZETNÜNK?
Két olyan helyzet adódhat, amikor fedezetlenségi díjat kell fizetnünk. Az egyik, amikor a már meglévő gépjármű kötelező biztosítási szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik. A KGFB díj megfizetésére az évfordulót követően 60 nap áll rendelkezésünkre, amennyiben ezen időtartamon belül nem rendezzük a kötelező biztosítás díját, a biztosító díjnemfizetés okán felmondja szerződésünket. Ezt feltétlenül érdemes elkerülni, ugyanis ha nincs kötelezőnk, számos költséggel kell számolnunk – az egyik ilyen a fedezetlenségi díj. A másik eset használt autó vásárlásakor alakulhat ki: ilyenkor fontos, hogy azon a napon kössünk KGFB szerződést, amikor az adásvétel megtörtént. Ellenkező esetben a gépjármű néhány napig biztosítás nélkül maradhat, amely napokra szintén meg kell fizetnünk a fedezetlenségi díjat.
A FEDEZETLENSÉGI DÍJ BEFIZETÉSÉNEK HATÁRIDEJE
A fedezetlenségi díj befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, és annak a biztosítónak kell megfizetnünk, akivel a fedezetlenség időtartama után szerződést kötünk. Ez díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítás esetén kizárólag az a biztosító lehet, ahol az előző szerződésünk is volt – ilyenkor a fedezetlenségi díj mellett a 60 napos türelmi időre járó díjat, és a teljes évre vonatkozó biztosítási díjat egy összegben kell megfizetnünk. A gépjármű üzembentartójának a felelőssége, hogy a befizetés időben megvalósuljon: ha nem érkezik csekk, vagy nem teljesül az átutalás, köteles felvenni a kapcsolatot a biztosítóval és/vagy a bankkal a probléma megoldása érdekében. Ha ez nem történik meg, a KGFB szerződés díjnemfizetés miatt megszűnik. Ugyanezzel kell számolnunk akkor is, ha a biztosítási díj nem érkezik meg időben a biztosító bankszámlájára, a 60 nap türelmi idő tehát az összeg beérkezésére, nem a tranzakció elindítására vonatkozik.
VAN LEHETŐSÉG RÉSZLETFIZETÉSRE?
A biztosító nyújthat részletfizetési lehetőséget, ha a fedezetlenségi időszak meghaladja a 120 napot. Egyéb esetben egy összegben kell befizetnünk a díjat. Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy van-e mód a fedezetlenségi díj megfizetésének elkerülésére: a jogszabály nem ad lehetőséget erre – ezért is fontos, hogy mindig legyen érvényes kötelezőnk.
ENNYIT KELL FIZETNÜNK NAPONTA, HA NINCS KÖTELEZŐNK
Fontos kiemelni, hogy a fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, tehát más napi díjakra kell számítanunk, ha a fedezetlenség időtartama két naptári évet is érint. A következő évre számított díjtarifákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) teszi közzé legkésőbb az év vége előtti 45. napig. A MABISZ a díjakat saját honlapján, és a Magyar Nemzeti Bank honlapján is megosztja. Ezek a napi díjak összességében természetesen magasabbak, mint a KGFB díja, tehát mindenképpen ajánlott odafigyelni a kötelező biztosítás rendszeres, időben történő megfizetésére.