A Honda CR-V SUV új generációja új hibrid architektúrát hozott ebbe a technikai műfajba. Az autó Multi-Mode, azaz többféle üzemmódú hibrid, ami azt jelenti, hogy háromféleképpen tud működni: tisztán elektromos módban; hibrid módban, amikor a benzinmotor (Atkinson frisstöltet-szabályozású) által termelt áram hajtja a villanymotort és a benzinmotoros mód, amikor mechanikai kapcsolaton keresztül közvetlenül, direkt fokozaton át hajtja a kerekeket. A hibrid villanymotorjait a Frankfurti Autószalonon a látogatók elé tárták.
Az egyik metszeten – mint önök is látják a fényképen – a német felirat „Magnetisches Kühlsystem” szerkezetre mutat. Magyar fordításban mágneses hűtés, hűtőrendszer. A villanymotorok hűtést igényelnek, van példa arra, hogy a forgó részben is keringetik a hűtőközeget. Csúcstechnológia a magnetokalorikus hatáson alapuló mágneses hűtés. A magnetokalorikus hatást már 1881-ben kimutatta E. Warburg német fi zikus. Bizonyos anyagok felmelegednek, ha mágneses térbe helyezik őket, illetve lehűlnek, ha megszűnik a mágneses hatás.
A jelenséget hűtésre (nincs folyadék hűtőközeg!) egy négy fázisból álló körfolyamat ciklikus ismétlésével lehet felhasználni:
1. a magnetokalorikus anyag mágnesezése és felmelegedése ezáltal;
2. a keletkezett hő elvezetése a szokásos módszerekkel;
3. a mágnesezés megszüntetése és lehűlés ezáltal;
4. a keletkezett hideg felhasználása (nevezik adiabatikus lemágnesezésnek is).
Az 1980-as években rájöttek a kutatók, hogy egyes gadolínium- és mangánötvözetek szobahőmérsékleten is erőteljes magnetokalorikus hatást mutatnak. Európában a mangánötvözeteket részesítették előnyben vas, foszfor és arzén ötvözésével (Mn-Fe-P-As). Ezekkel szobahőmérsékletről indítva a hűtést már 2-3 Tesla nagyságú mágneses térrel is jó hűtési eredményeket tudtak elérni. Ez utóbbi nagyon fontos eredmény, mert ekkora mágnesességet már korszerű állandó mágnesekkel is el lehet érni.
Forrás: Autotechnika, 2019, október
Kiss Miklós: Mágneses hűtés szobahőmérsékleten http://docplayer.hu/17018571- Magneses-hutesszobahomersekleten.html
Ezt el kell olvasni! Fizikai Szemle 1999/9. Kürti Miklós (Budapest, 1908. – Oxford 1998.) a Clarendon laboratóriumban http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9909/cowley.html