Magyar teherautógyártás – Csepel Autógyár – Csepel D-350

A II. Világháborút követően a magyar teherautó gyártás továbbra is a MÁVAG és a RÁBA háború előtti típusait gyártotta és forgalmazta. A KGST megalakulását követően (1949. január 5-8. között írták alá Moszkvában az alapokmányt) és annak rendelkezéseit szem előtt tartva Magyarország az autóbusz és teherautó gyártásra fókuszált. Az ennek eredményeként újonnan alapított Csepel Autó mérföldkő volt a hazai autóipar történetében. A gyárat a lebombázott szigethalmi Dunai Repülőgépgyár területén alapították meg, mintegy 180 hektáros területen. A vállalat teljes neve Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat lett.

A Nehézipari Központ (NIK) már korábban 1948 folyamán elkezdte felmérni a teherautók iránti igényeket, számba vették az ország a gazdaság lehetőségeit, majd egy külföldi licenc megvásárlása mellett döntöttek, hogy a teherszállító járművek területén jelentkező hiányokat a lehető leggyorsabban megszüntessék.

A három kiszemelt gyártó Gräf & Shift – Ausztria; MAN – Németország; és Steyr – Ausztria közül végül is ez utóbbi az osztrák Steyr lett a befutó, amely a leginkább nyitottnak bizonyult a tárgyalások során. A NIK munkatársai lehetőséget kaptak a Steyr gyár meglátogatására is és a hazai elképzelésekhez legközelebb álló Steyr 380-as típus keltette fel az érdeklődésüket. Hamarosan megszületett a megállapodás a Steyr WD-413 és WD-613 dízel és a B-413 benzines motorok és a D-380 tehergépjármű licencének és gyártási dokumentációjának átadásáról. A Steyr kemény feltételekhez kötötte a licensz átadását, a megállapodás szerint 380 ezer dolláros díjat kellett megfizetni.

Az első 4 hengeres Steyr licenc alapján gyártott Csepel motor 1949. decemberében készült el, melyet több mint 280 ezer darab követett.  A gyártás kezdete 1950. február 1. volt, majd 1950. április 3. jelentős nap a Csepel autógyár történetében, hiszen ekkor készült el az első D-350 típusú teherautó. 1950. április 4-én 11 órakor maga Bíró Ferencné a Csepel Autógyár vezérigazgatója (aki nem mellesleg Rákosi Mátyás sógornője volt) vezette ki az első Csepel D-350-es teherautót a gyárudvarra.

Időközben 1950. februárban megalakult a JÁFI, azaz a Járműfejlesztési Intézet, melynek feladata új fejlesztések tervezése, szerkesztése, prototípusok elkészítése.

Ugyanebben az évben összesen 1666 db D-350-es hagyta el a szigethalmi gyár kapuit. A teherautót diesel és benzines motorral is gyártották. Az alaptípus a platós alváz volt, de később több különböző felépítménnyel is készült, többek között akár személyszállító dobozzal, amit a személyszállító közlekedési vállalatok (akkoriban MÁVAUT) is használtak. A nemzetközi elismerésre sem kellett sokat várni, hiszen mindössze 5 hónappal a bemutatás után a Lengyelországban megrendezett megbízhatósági és gyorsasági teherautó versenyen a D-350 es Csepel kategóriájában első, a benzines változat pedig második helyen végzett. A Csepel D-350 jól vizsgázott a nemzetközi színtéren is, így a volt európai szocialista országok, továbbá Egyiptom, Indonézia, Irak, Kína, Koreai NDK, és Szíria is a gyár vevői lettek.

Időközben 1950. februárban megalakult a JÁFI, azaz a Járműfejlesztési Intézet, melynek feladata új fejlesztések tervezése, szerkesztése, prototípusok elkészítése.

Ezt követően a Csepel Autógyár több típust is piacra dobott, közülük a legsikeresebb a D344-es széria, melyet nagyobbrészt a Magyar Néphadsereg vezetőségének nyomására fejlesztettek ki, hiszen szükségük volt egy modern összkerékhajtású szállító járműre. A D 344 típus megnevezés az alábbi mozaikból állt össze: D- dieselmotor, 3 – 3 tonnás terhelhetőség, 44- a mostanság használatos 4×4 helyett, azaz összkerékhajtás. Ezt a típust egészen 1975-ig gyártottak. A változó hazai és nemzetközi gazdasági környezet eredményeként a járműgyártási tevékenységet a 80-as évek elején befejezték, ezt követően az Ikarusznak szállítottak alkatrészeket, végül 1992-ben a vállalkozást felszámolták.

 

Technikai adatok: Típus Csepel D-350
Maximális össztömeg: 6700 kg
Saját tömeg: 3200 kg
Maximális terhelhetőség: 3500 kg
Vontatható tömeg: 3500 kg
Hossz: 6735 mm
Szélesség: 2260 mm
Magasság: 2740 mm
Rakfelület mérete: 3920 mm x 2100 mm
Hasmagasság: 255 mm
Terepszög elől/hátul: 21°/17°
Minimális fordulókör átmérő: 16,8 m
Nyomtáv elől/hátul 1740 mm/1650 mm
Tengelytáv: 3710 mm
Max. sebesség :  75 km/h
Üzemanyagtartály térfogata: 80 l
Hatótáv: kb. 350 km
Gázlóképesség: 0,6 m
Gumiabroncsok száma/mérete elől, hátul: 8.25-20 (hátul dupla kerekek)
Motor típusa: D-413
Motor rendszere: Dízelüzemű, vízhűtéses

Hengerűrtartalma: 5,3 l
Hengerek elrendezése/száma: soros/4
Max. teljesítmény(kw/Le): 63/86
Sebességváltómű: 5+1 fokozatú, kézikapcsolású
Tengelykapcsoló: egytárcsás, száraz
Fékrendszer: üzemi fék: hidraulikus; rögzítő fék: mechanikus
Elektromos rendszer: 12 V

Forrás: magyarjarmu.hu, wikipedia

 

 

2020.04.20.