fbpx
Főoldal - Tehergépjármű - A magyar haszongépjárműgyártás története – Magyar haszongépjárműgyártás a két világháború között

A magyar haszongépjárműgyártás története – Magyar haszongépjárműgyártás a két világháború között

2019-12-13T12:31:32+01:002019. december 31.|Címkék: , , |

0

A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (röviden: MÁVAG)

 

Az első világháborút követően a magyar autógyártás több okból került viszonylag nehéz helyzetbe. Egyrészt egyre súlyosbodott az energia és a nyersanyaghiány, másrészt a világháborút követően több üzem és gép megrongálódott. Természetesen ebben az időben nagyon nagy szükség mutatkozott a haszongépjármű gyártás beindítására, hiszen a háborúban rengeteg teherautó és autóbusz vált a harcok áldozatává vagy egyszerűen elhurcolták. Az országhatárok trianoni átírását követően a MARTA gyár aradi székhelye révén Romániához került. A Ganz beszüntette a teherautók gyártását, a Magyar Fiat Művek megszűnt a Rába és a MÁG csak nagyon kevés teherautót volt képes piacra dobni.

A 20-as években beinduló gazdasági fejlődés hatására pedig egyre növekedett a teherautók gyártása iránti igény.  Ebben a helyzetben kissé meglepő módon a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak volt az, amely jelentős lépéseket tett a hazai haszongépjármű gyártás megújítására és vált e piac egyik meghatározó szereplőjévé.

Az 1870-ben Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára néven alapított vállalkozás a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára volt. A folyamatos bővítések és fejlesztések eredményeként a magyar ipar egyik meghatározó szereplője lett. Vas és fémöntödét hoztak létre, mellyel megteremtették az alapjait a gőzkazánok, daruk, hídszerkezetek, mezőgazdasági gépek és berendezések gyártásának. Többek között az 1903-ban átadott budapesti Erzsébet híd acélszerkezeteit is a józsefvárosi gyár készítette.

MÁVAG-NAG 205  teherautó alváz

A gépjárműgyártás egy 1925-ben kelt kormányrendelet eredményeként kezdődött, ekkor hozták létre a járműgyártó részleget és ekkor vette fel a vállalkozás a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak nevet. Még ugyanebben az évben megegyeztek a Magyar Állami Gépgyárral (MÁG), mely szerint közösen gyártanak teherautókat és azok motorjait. A szerződés szerint a MÁVAG készítette az alvázakat és a motorok alapanyagait, a motorok összeszerelését a MÁG végezte el. Ezen megállapodás keretében mintegy 500 jármű készült el. Ezt követően 1926-ban a német NAG (Neue Automobil-Gesellschaft) haszongépjármű alvázak gyártási jogát vásárolták meg.  Ennek eredményeként négy különböző alvázra épített 3-6 tonna teherbírású teherautó és háromféle 25-45 személy szállítására alkalmas autóbusz alvázak készültek a gyárban. Az erőforrások négy és hathengeres motorok voltak. A felépítményt más hazai vállalkozások úgymint Uhry Imre és a Ganz szállította. Ezek a teherautók azonban nem bizonyultak minden tekintetben megfelelőnek így további lehetőségek után néztek. A megoldást végül a Mercedes-Benz teherautói jelentették. 1927-ben a MÁVAG a Mercedes alvázak teljes választékának licencét megvásárolta, amivel 1 illetve 8,5 tonna közötti teherbírásuknak köszönhetően szinte minden igényt ki tudtak elégíteni. Így lett a MÁVAG a budapesti autóbusz közlekedés autóbuszainak gyártója és szállítója is. A motorokat továbbra is a MÁG, majd később a 30-as évektől a Láng Gépgyár készítette. Kezdetben a beépített alkatrészek egy része a Mercedestől származott, melyet később kiváltottak hazai gyártással.

MÁVAG Mercedes N26 rádiós tehergépkocsi

A kezdeti fellendülést követően az eladások a 30-as években jelentősen megtorpantak így még az autógyártó részleg felszámolása is szóba került, de a beérkező megrendelések végül tovább írták a MÁVAG autógyártásának történetét, mely a Csepel Autógyár 1950-es megnyitását követően lassanként befejezte közúti járműgyártói tevékenységét.

MÁVAG N26 autóbusz 1936

Iratkozz fel hírlevelünkre!


Kövess minket közösségi oldalainkon!