Idén nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobb autóipari szereplők gőzerővel dolgoznak a zéró emissziós technológiákon, a CES-en látott koncepcióautóik pedig ezek bemutatását szolgálják, de ezen túlmenően már több hamarosan piacra kerülő sorozatgyártott autót is látni lehetett, ami az EV-piac egyre gyorsuló tágulását jelzi.
Idén az is közhelyszámba ment már, hogy a CES nem csak konzumelektronikai kütyüexpó, hanem egész komoly autóipari kiállítás is egyben. Az egyik legnagyobb csarnokot csak a közlekedési technológiáknak szentelik, de az összes többi kiállítótérben is egyre több az autóipari cég, startup, kutatóműhely, szakmai szervezet.
A kiállított fantasztikus négykerekű járművek alapján úgy tűnik, a jövő útja az ember és az autó egyre magasab szintű összesimulása felé vezet: mindenben ott lesz a mesterséges intelligencia, az 5G hálózatokon kommunikáló IoT (dolgok internete) eszközök az autókba is beépülnek Az utazás mindennél eddiginél kényelmesebb és szórakoztatóbb lesz, az ember-autó interfész pedig az érintésvezérelt, sőt, érintés nélkül vezérelt megoldások felé evolválódik.
Nagyképes összefoglalónk igyekszik a látottak legjavát bemutatni, az elektromos kukásautótól kezdve a Mercedes őrületes sci-fi kocepciójáig.
Kezdjük egy filmes kakukktojással, a Szellemirtók című vígjáték legendás esetkocsijával, az Ektomobillal. A filmforgatáshoz alaposan átalakított 1959-es Cadillac Miller-Meteor Futura Duplexben a Sony standjánál lehetett gyönyörködni, ahol különféle kinematográfiás bemutatóknak volt főszereplője, itt pedig méltó ellenpontja összeállításunk utolsó, ugyancsak filmes vonatkozású szereplőjének.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Paccar Innovations kiállításán szerettünk bele ebbe a csodás elektromos meghajtású kukásautóba, ami nem más, mint egy zéró emissziós Peterbilt 520EV teherautó. A járművet jelenleg is folyamatosan tesztelik élesben, csendesen gurulva gyűjtik vele a szemetet lakónegyedekben és kereskedelmi zónékban egyaránt. Egy töltéssel egy egész napig is bírja, a tervek szerint 2021-ben kerül piacra.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Joggal kérdezhetik, hogy mit keres a CES-en ez a benzinzabáló szörnyeteg. A Lamborghini Huracán EVO szerepeltetésének egy apropója van: a szuperautóba az Amazon integrált személyi asszisztenst, így az autógyártók közül először a Lamborghini termékeiben lehet majd Alexával találkozni. Ezek alapján kijelenthetjük: a hangvezérelt autópályás csapatásé a jövő.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az Audi, csakúgy mint tavaly, idén is hozott egy fantasztikus koncepcióautót a CES-re. 2019-ben az Aicon önvezető elektromos autót mutatták meg, idén továbbfejlesztett változatát, az AI:ME-t lehetett megcsodálni a német autógyártó standjánál. Az AI:ME teljesen autonóm, önvezetésre képes elektromos autó, amiben 65 kWh-s akkumulátor szolgáltatja az energiát és 170 lóerejével ideális városi autó lenne, ha gyártanák. Persze mint a koncepcióautók többsége, az AI:ME sem fog megvalósulni ebben a formában, a belezsúfolt technológiákat viszont minden bizonnyal viszontláthatjuk majd a jövőben az Audi szériaautóiban.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Nissan standjánál a cég Formula-E végtelenül szexi versenyautója mutatta teljes mellszéleséggel, hogy az autósport jövője is elektromos.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Fiat Chrysler Automobiles (FCA) a harmincas években gyártott art decós Chrysler Airflowt idézte meg a CES-en, az Airflow Vision koncepcióautóval, amiről nem tudni sokat, csak annyit sejteni, hogy potenciálisan egy luxuskategóriás autonóm elektromos autó válhat belőle, ha kibújik a koncepcióbőrből.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Ha minden igaz, a Nissan Ariya elektromos koncepcióautó nem marad örökké prototípus, sőt már 2020-ban piacra kerül, nem titkoltan azzal a feladattal, hogy leváltsa az egyre kevesebb eladást produkáló Nissan Leafet. A nagyjából 480 km hatótávolságú Ariya képes önvezető módban közlekedni: a Nissan saját fejlesztésű ProPilot Assist technológiája második generációs változata tudja adott feltételek mellett A-ból B-be eljuttatni az autó utasait.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A 2020-as Aston Martin DBS Superleggera egy lassan letűnő autós korszak V12-es képviselője, amiben még belsőégésű motor bömböl, de elektronikája és szolgáltatásai már 21. századiak: karosszériájába épített kamerák segítségével a sofőr képes az autó környezetét csaknem száz százalékban szemmel tartani.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
Az indiai Mahindra Racing Formula-E versenyautója is csinos darab.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Byton évek óta beharangozott elektromos autójával kapcsolatban azt ígéri a kínai gyártó, hogy idén már becsszó piacra kerül. Az M-Byte műszerfala egyetlen hatalmas érintőképernyő, aminek révén a járművet körülvevő világ egyetlen hatalmas adathalmazzá válik, és amiből az okosautó erejét meríti (– mondja a gyártó).(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Honda gömbölyded koncepcióautója (Honda Augmented Driving Concept) olyan mint egy gyerekjáték, mint egy kisautó. A söfőr előtt nincs más, csak a kormánykerék, azzal lehet vezetni az autót. Nincsenek pedálok, nincs sebességváltó, a volán nyomásával lehet gyorsítani, lassítani az autót. A kormányt át lehet csúsztatni a sofőr melletti ülés elé, így a vezetést könnyen át lehet adni. Ha senkinek sem fűlik a foga az utasok közül a vezetéshez, akkor át lehet kapcsolni önvezető üzemmódba.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Hyundai koncepcióautója, az apró városi elektromos önvezető Mobis sokat változott tavaly óta, tágasabb, podszerűbb lett, utasterében egy kisebb társaság is kényelmesen elfér, szükség esetén pedig át lehet venni a vezetést az automatikától.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Toyota LQ is egyike a CES-en kiállított önvezető elektromos autóknak. A Toyota nem csapott körülötte nagy felhajtást, pedig az LQ már 4-es szintű automata vezetési módra képes, a benne dolgozó YUI mesterséges intelligencia pedig ki tudja ismerni a sofőrt, ezzel személyre szabott vezetési élményt kínál.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A hivatalosan a CES-en debütált Fisker Ocean többé-kevésbé a Tesla Cybertruckra adott praktikus válasznak tekinthető, mármint annyiban, hogy a világ láthatóan imádja a valamikor pár év múlva piacra kerülő avantgárd elektromos önvezető SUV-t, amire Henrik Fisker válasza az, hogy 2021 végén gyártani kezdik az Ocean-t, ami 250 dollárért előrendelhető, és összességében 10-20 ezer dolláral olcsóbb lehet mint Elon Musk vonalzóval rajzolt járgánya.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A Ford sem koncepcióautóval jelentkezett, a Mustang Mach E GT elektromos autót az év végétől kezdve lehet megvásárolni. A négyajtós családi autónak nagyjából 400 kilométeres lesz a hatótávja, de hogy ez mennyire hatja meg az amerikai autós társadalmat még kérdéses: sokan merész, sőt vakmerő húzásnak tartják a Ford részéről, hogy ugyanazt a nevet adta az új elektromos autónak, mint legendás izomautójának, a Mach-1-nek.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A kínai Karma Automotive (ami a jobb sorsra érdemes Fisker Karma romjaiból emelkedett föl) a 2019-es sanghai autószalonon miutatta be a Karma SC1 Vision elektromos sportautó koncepcióját. A bámulatos kétüléses e-roadster nem valószínű, hogy valaha forgalomba kerül, inkább a gyártó Wanxiang Group különféle autóipari technológiáinak demonstrálására szolgál, így többek között az 5G-s mobilhálózatokkal való kommunikációt, az integrált fedélzeti okosrendszereket szemlélteti.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A CES egyik legnagyobb autóipari meglepetését egy autógyártással eddig soha nem foglalkozó óriáscég okozta a CES-en. A japán Sony úgy gondolta, ideje megmutatni, hogy alkatrészgyártóként, beszállítóként mennyi mindennel járulnak hozzá az autóipari szereplők gazdagodásához. A CES-en bemutatott Sony Vision-S-be beleraktak 33 Sony által gyártott alkatrészt, a szenzoroktól kezdve, a kamerákon át, egészen a lidar lézeres radarberendezésig. A műszerfal egyetlen hatalmas Sony kijelző, az ülések háttámlájába is képernyőt építettek, az utastérben pedig a Sony’s 360 Reality Audio rendszere szolgáltat tárhatású hangzást – azaz az autó nem más mint egy négyszemélyes szórakoztató központ, és valószínűleg meg is marad annak, nem igazán kell arra számítani, hogy a Sony hirtelen betör az autópiacra.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)
A legnagyobbat idén a Mercedes-Benz gurította, ami a koncepcióautókat illeti. Nem igazán világos, hogy a marketingen kívül még milyen megfontolásból álltak össze James Cameron filmrendezővel, de a lényeg, hogy az Avatar című film ihletésére építettek egy olyan autót, amitől mindenkinek leesik az álla. A Vision AVTR (Avatar és Advanced Vehicle Transformation egyben) csupa ív és domborulat, csupa fény és árnyék, olyan mint valami organikusan termett luxusgépkocsi topográfiai térképe. Már a kerekei lenyűgözőek (egymástól függetlenül mozoghatnak, emiatt az autó képes 30 fokban oldalazva is gurulni), de gyakorlatilag minden egyes részletén hosszan el lehet időzni, a műszerfaltól (amin természetesen nincsenek műszerek, egyetlen íves kijelző az egész) kezdve, az üléseken (igazi kagylóhéjak) át a hátán lévő szellőzőkig (33 bionikus szárnyacska, amik akár kommunikációra is alkalmasak). A Mercedes azt mondja, hogy az elektromos négykerék-meghajtású, 350 kW-os motorral felszerelt Vision AVTR karbonsemleges, újrahasznosítható, környezetbarát anyagokból készült, de még a grafénalapú akkumulátora is komposztálható. Kormánykerék és hasonló haszontalanságok nincsenek benne, a sofőr a középső konzolon lévő érintős kontrollerrel irányítja az autót, a szerkezet érzékeli a vezető szívverését, lélegzetét, így tudja beazonosítani az autó tulajdonosát is. Az autó AI-ja figyeli az utasok alapvető életjeleit is, és azokhoz igazítja az utastér atmoszféráját, az utasok pedig ha fölemelik tenyerüket, az abba vetített kezelőfelületen különféle autóba épített funkciókat tudnak elérni. Az persze teljesen nyilvánvaló, hogy az AVTR sosem lesz sorozatgyártott autó, de a belezsúfolt forradalmi technológiák mindegyike megjelenhet idővel a jövendő autókban. Ha ezek közül egyet kellene kiemelni, akkor az akkumulátor hangik a legígéretesebbnek: a Mercedes szerint az autó energiatárolója „grafénalapú szerves sejtkémiai” elven működik (jelentsen ez bármit is), és semmiféle ritka, mérgező vagy drága fémet nem tartalmaz – ha mindez igaz, és kellő hatásfokkal működik is, az tényleg forradalmasíthatja az akkumulátorok gyártását és felhasználását.(Fotó: Nagy Attila Károly / Index)