fbpx

A hűtőfolyadék

2020-05-27T11:04:52+02:002020. május 28.|Címkék: , |

0

Sokan, sokat és sokszor írtak, írtunk már a hűtőfolyadékról és ezt bizonyára sokan elolvasták. Nem egy „lerágott csont”-ot veszünk ismét elő, tudunk új ismeretekkel szolgálni és a régebbieket megerősíteni, amelyeket az autószerelők még a márkaszerviz-gyakorlatban sem a „kotta” szerint alkalmaznak. Pedig, ha tudnák…

Minden rendes szakcikk alapozással indul, mi ezt fogjuk rövidre. Tehát néhány alapvetést ismételjünk át!

  • A fagyálló műszakilag korrekt megnevezése: hűtőközeg, hőátadó folyadék, hőenergia transzportközeg,
  • A hűtőfolyadék, mint hőenergia transzportközeg, gondoskodik a szerkezeti elemek hűtéséről, a motor hidegindítása során felmelegítéséről.
  • A hűtőfolyadék mivel nagy százalékban vizet tartalmaz, erőteljesen csökkenteni kell a fagyáspontját.
  • A hűtőfolyadéknak gondoskodnia kell a vele érintkező különféle anyagú alkatrészek felületének védelméről.
  • Tény: egy nem az adott hűtőrendszerhez előírt hűtőfolyadék, mind adalékát, mind a víz minőségét tekintve, előbb-utóbb súlyos szerkezetkárosodásokat okozhat.
  • Általában nem kell a hűtőfolyadékot a jármű élettartama alatt cserélni.
  • A hűtőkörbe új alumínium alkatrészek beépítésénél a hűtőközeget le kell cserélni.
  • A hűtőfolyadék színe önmagában nem jelent felhasználhatósági információt vagy minőséget, ma már nagy a gyártói „színkavalkád”.

A VEGYKONYHA TITKAI

A hűtőfolyadék kémiája, alkalmazástechnikai tulajdonságainak javulása az utóbbi évtizedben nagyot változott. Szükség volt erre azért, mert a hűtőkörökben a hűtőfolyadékkal érintkező anyagfajták száma megnőtt, a hűtésintenzitást fokozni kellett, élettartam-feltöltési követelménynek kellett megfelelni.

Az új kémiai előállítási technológia neve Organic Acid /Additive/ Technology, rövidítve az OAT-technológia. Széles elterjedésben valóban újnak számít, de eredete azonban régebbre nyúlik vissza. A kezdetektől használt IAT (Inorganic Additive Technology) tehát a nem szerves adalékokkal készült etilén-glikol hűtőfolyadékot követően a GM 1996-ban írta elő, hogy új autóinál az OAT-formula szerint készült DEXCOOL® hűtőfolyadékot kell alkalmazni. A cél elsősorban a csereperiódus növelése volt. Gyakran hívták „Long Life” vagy „Extended Life” hűtőközegnek. Jellemzője, hogy a korrózió ellen szerves savakat alkalmaznak. A vas és az alumíniumfelületeken a hűtőközeg víztartalmával való érintkezés hatására oxidréteg keletkezik, amit az adalékok stabilizálnak olyan réteggé, ami megakadályozza a mélyebb korróziót, a korróziós réteg leválását. Bázisuk lehet mono-etilén-glikol (MEG) vagy mono-propilén-glikol (MPG). Számos korábbi, eddig bevált anyagot már nem alkalmaznak környezeti szennyező hatásuk miatt.

Létezik a hibrid OAT-technológia (HOAT) szilikát és szerves adalékokat egyaránt tartalmazó gyártási eljárás. Előnye az OAT-hoz képest, hogy még kevésbé rongálja a gumi és fém alkatrészeket. Haszongépjárműves felhasználásnál a nedveshüvelyes motoroknál eredményesen akadályozza meg a kavitáció kialakulását.

A fagyállók csoportjai G11, G12, G12+, G12++ és G13. A hűtőfolyadék-osztályozást a VW vezette be. A hagyományos fagyállók általánosan G11-nek felelnek meg, ezek foszfát-, nitrát- és szilikátalapú adalékanyagokat tartalmaznak és mono-etilén-glikol (MEG) bázisúak, ami mérgező. A MEG és az MPG bázisú fagyállók keverhetők egymással. A G13 hűtőfolyadék a glikol helyett részben glicerint tartalmaz és szilikátmentes. Színe ibolyalila. A VW Csoport gyáraiban a 2010-es évek első harmadától első feltöltéshez a G13 hűtőfolyadékot alkalmazzák. Szervizmunkák során is kizárólag ezt a hűtőfolyadékot szabad használni. A fagyállógyártó RAVENOL német vállalat termékazonosítói: VW TL 774 F (G12+ Plus), MAN 324 SNF, az OE referenciakód: Audi, VW – G 012 A8F, G 012 A8F A1, G 012 A8F A4, G 012 A8F M1 vagy G 012 A8G M1, GA13 A8J M1, G 013 A8J 1G.

A G13 alkalmas a G12, G12+ vagy G12++ hűtőközeg kiváltására. Ha nem tudjuk, milyen fagyálló van a hűtőrendszerben, utántöltéshez válasszuk a G12+ jelzésűt, ez esetben a keveredésből nem lehet probléma.

KEVERÉSI ARÁNY

De először tekintsük meg a hűtőfolyadék keverési arányát. A hűtőfolyadék-koncentrátum, egyes megnevezésben hűtőfolyadék-adalék mindig hígítandó. A motorba töltött hűtőfolyadék általában 60%-ban tartalmaz vizet, melynek elsősorban ioncseréltnek kell lennie, ha ilyen nincs, a desztillált is alkalmazható. A csapvíz is szóba jöhet (írja a BASF), ha nem keményebb, mint 3,5 mmol/liter (mg/dm3 ), német keménységi fokban 20 nem tartalmaz klórt és nem nitrátos. Ne használjanak semmilyen más folyadékot.

A hűtőfolyadék fennmaradó 40%-a az ún. (flakonos) hűtőfolyadék, hűtőfolyadék-adalék koncentrátum. A koncentrátum kb. 95%-a fagyásgátló szer és 5% az adalék, például a korróziógátló. A hűtőfolyadék ezzel a 60:40-es keverékaránnyal folyadékállapotban marad legalább -25 °C-ig. Ha a keverék 1:1 arányú, a fagyáspont akár a -38 °C-ot is eléri. A hűtőfolyadék-adalék koncentráció semmi esetre sem lehet 55 százaléknál nagyobb, mivel ebben az esetben a hűtőhatás már romlik.

hirdetés

FELÜLETVÉDELEM

A hűtőfolyadék egy másik fontos funkciója a felületvédelem. Felületvédelem hiányában az alkatrészek belső felülete károsodik. Az anyagszemcsék leválhatnának, eltömítenék a vezetékeket és korróziót okoznának a hűtőfolyadék alkatrészein. Ezért a hűtőfolyadéknak védőréteget kell képeznie a fémfelületeken.

A hűtőközeg a gépjármű élettartamciklusára készül, de vannak esetek, amikor cserére szorul.

 

Forrás: Autotechnika, 2019, Június

Iratkozz fel hírlevelünkre!


Kövess minket közösségi oldalainkon!

Go to Top